Izrael-Ukrajna-Megszállási Emlékmű – Ennyire elveszett értékrend uralkodik az átlagembernél ?

Bevallom sok portál anyagait és hozzászólásait olvasom el mostanában, mert kíváncsi vagyok vajon hogyan gondolkodnak az átlagemberek és hozzászólók. Rá kell jönnöm minden nap, hogy tragikus a helyzet. Nem is hogy tragikus, halálosan életveszélyes, amilyen tudathasadásos állapotban vegetál az értelmesebbnek számító (vagyis magát annak tartó) réteg is.

Jelenleg a híreket (az ostobáknak szánt bulvár-baleset-állatkert híreket nem is számítva)uralja a megosztottság és a fejekben lévő sötétség ! Nem a tudatlanságra gondolok elsősorban, hanem az ÉRTÉKREND ELVESZTÉSÉRE !

Mi emberek ennyire nem tudjuk már mi a fontos és a lényegtelen ? !

Kettős mérce és kognitív disszonancia uralja az átlagembert !
Egy lelőtt utasszállító ártatlan áldozatai még 2 perc erejéig lekötik a figyelmünket és sajnálkozunk. De 500 ugyanolyan ártatlan orosz ajkú kelet-ukrajnai ember halála és a Kijev által irányított etnikai tisztogatás már természetes ? 

Előre elnézést, de se a képeket, se a valóságot nem fogom kicenzúrázni ! Mert ez 2014 ! 
Ha a történelem lapjain vagy 1944-es fotókon tudunk szörnyülködni, hogyan fordulhatott ez elő, akkor igenis szembesüljünk azzal, hogy a történelem és az emberiség semmit nem változik. Ez zajlik ma is ezen a nyári napon !  Continue reading

Tükörbenézés

in the mirror

Amikor “ők” néznek a tükörbe, mást nem láthatnak…

Egyszerű magyar állampolgárként eleget tettem a ballibsik felhívásának. Hosszan elálldogáltam a nagy tükröm előtt, annak ellenére, hogy az utóbbi két évtizedben csak futólag használtam ezt az eszközt. Ugyanis az idő múlásának nyomait nem vizslatom, mert természetesnek vélem. Ha telne rá, akkor sem rohannék plasztikáztatni vagy botoxos kezelést igénybe venni. Azt a kevés sminket, amit használok, elég egy perc, a hajam befonásához viszont nincs szükségem tükörre.

Miután se kövér, e sovány nem vagyok, könnyedén beleférek régi ruháimba, de eszembe sem jutna, hogy a mai, fiatalok divatját követve, villogtassam köldökömet. Így viszont nem kell behúzott hassal tetszelegnem, arra gondolva, milyen jó volt régen.

- Nem volt jó régen! – mondom tükörbeli képmásomnak, ahonnan még mindig tiszta, nyílt, egyenes tekintettel nézek a világra, s benne magamra.
Nincs mivel elszámolnom. Soha nem cselekedtem a törvény ellen, saját érdekemben sem hazudtam, sőt, még a kegyes hazugságoktól is irtózom.

A véleményem szemtől-szembe szerettem és szeretem elmondani, adott esetben ezután terjesztem az illetőről, s nem fordítva, mint ők teszik másokkal.
Rég elhunyt felmenőim között egy sem akadt, aki mások kárára jutott volna előnyökhöz, tett volna szert vér és könny árán szerzett javakra, ármányos furfanggal, cselszövéssel sem tett tönkre senkit. Szerencsére vagyunk még jó páran ilyenek. Continue reading

A Horn-szobor avatásához! – avagy: A keletnémetek előtti határnyitás igaz története

Horn Gyula, a németek, a Horn-emlékszoba ürügyén a határnyitásról

Elfelejtett dátumnak minősítette az MTI-nek nyilatkozva 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója. Nem tudta, hogy Horn Gyula és Alois Mock kedvéért két hónappal később újra felállítottak egy kerítésszakaszt, hogy azokról „történelmi” felvételek készülhessenek! Fotó: kontrollblog

Elfelejtett dátumnak minősítette az MTI-nek nyilatkozva 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója. Nem tudta, hogy Horn Gyula és Alois Mock kedvéért két hónappal később újra felállítottak egy kerítésszakaszt, hogy azokról „történelmi” felvételek készülhessenek! Fotó: kontrollblog

A kontrollblog teljes cikke a témában elérhető ITT !

Sopronban 1940–45 között voltam műegyetemi diák, a front odaérkezése előtti hetekig. A Magyar Királyságban én kaptam utoljára diplomát, azaz, az erdőmérnöki volt az országban az utolsó. Erre is csak azért kerülhetett sor, mert Sébor János dékán megtagadta a nyilas kormány kiürítési parancsát. Bezzeg, a budapesti műegyetemi karok Drezdáig meg sem álltak. Ott érte őket a szörnyű, angol gyújtóbombás légitámadás.

A diplomám kézhezvétele utáni napokban Solosján/Szálasi („nemzetvezető”) pápai hadkiegészítő parancsnoksága engem is berántott frontszolgálatra, de nagy szerencsémre, csak a visszavonulásban vettem részt, 550 kilométeres gyalogmenetben, és 1945. május 1-jén Bajorországban tettük le a fegyvert az amerikaiak előtt. Ők velünk, magyarokkal nem törődtek, siettek mielőbb elérni a jaltai zónahatárt Linz előtt, nehogy a szövetséges ruszkik nyugatabbra hatolhassanak. Onnan tértem haza a csehszlovák vöröskereszt segítségével felvidéki szülőföldemre, ahonnan mindössze egy hátizsákkal, minden ingó és ingatlan vagyonomat elkobozva a szlovákok üldöztek ki.

Soprontól Sopronig öt hónap alatt ezer kilométeres körutat tettem meg Közép-Európában, és a Nagaszakira ledobott (a második) atombomba idején értem vissza szeretett városomba, Sopronba, az Alma Mater kebelére. Sopron és az egyetem annyira a szívemhez nőttek, hogy  amikor csak tehetem, még most is ellátogatok oda… Continue reading

MJB: Horn Gyula szoboravatása – Hannes Swoboda „körítéssel”

Horn egészalakos szobraA felelősségre vonás elmaradásának következményeként – a bűnösök felbátorodása – már-már a szemtelenséget (az arcátlanságot) is meghaladó, (nyomdafestéket nem tűrő) kategóriába ment át, a „Na és”-től kezdve, a brüsszeli EP-beni Horn-szoba létesítésén át, a Horn szoboravatásig bezárólag.

1. Azt a hazug, hazaáruló, a forradalom és szabadságharc eltiprásában fegyveresen résztvevő, a Nyugati-pályaudvari tüntetők közül öt személyt tarkón-lövő pufajkások soraiban lévő, a megtorlásban közreműködő, a katonai dossziéját eltüntető, Kádár bandájában funkcionáló, a háromszintes (uszodás, szaunás) szuperlakást kiügyeskedő, a nyugati határmegnyitás tényét önmagának kisajátító, Alois Mock osztrák alkancellárral csalással készült, drótvágó késes szögesdrót nyirbálást imitáló, alkoholista Horn Gyulát emelték piedesztálra, akit az ’56-os forradalom leveréséért, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel tüntették ki. Continue reading

Ukrajna készül a gyarmati sorsra – a legfontosabb lépést megtették az ukrán nemzet hazaárulói

Azt, amit Janukovics nem lépett meg, az utolsó törvényesen megválasztott ukrán elnök nyugati támogatással történt megpuccsolói már el is rendezték. 

A HÍDFŐ.NET cikke:

UKRAJNA MA DÉLELŐTT FELVETTE A RABLÁNCOT

Ma délelőtt Brüsszelben Ukrajna, Moldova és Grúzia is aláírta az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Petro Porosenko az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. A bejelentést hatalmas eredményként és előrelépésként tálalta az európai média.

Porosenko – elnöki szék, majd rohamléptékben szabadkereskedelmi egyezmény, NATO csatlakozás, privatizáció

Continue reading

Halál vagy életfogytiglan?

akasztofa2Az életellenes bűncselekmények száma az utóbbi időben elképesztően növekedett (bár a statisztikák szerint – amit a hivatalos szervek úgy értékelnek, ahogy akarnak – még inkább csökkent), legalább is a lakosság ezt a növekedést érzékeli, de a legmegdöbbentőbb azok brutalitása. Éppen ezek miatt manapság mind lakossági, mind kormányzati vonatkozásban is újra előtérbe került a tényleges életfogytiglan eltörlése (ezzel összefüggve a halálbüntetés visszaállíthatósága) vagy sem.

Jómagam sokáig a halálbüntetés ellen voltam, s magam is azt mondtam, hogy az élet és halál ura egyedül Isten. Sok-sok töprengés és vívódás után a következőkre jutottam! (A végén megadom Sipos Ete Álmos világos magyarázatát, ami véleményemmel teljesen összeillő, tartalmilag egyező, egyetlen kivétellel, hogy én az óriási, országos szinten, az országot tönkre tevő, sokakat halálba űző károkozásokat is nagyon szigorúan büntetném, amik csakis a hatalom gyakorlói felelősségébe tartoznak).

Épp tegnap olvastam, hogy a 6 évnél hosszabb börtönbüntetéseknek semmi javító eredménye nincs, sőt a kilátástalanság, a soha nem szabadulás tudata még agresszívabbá teszik az elítéltet, hiszen neki már nincs veszteni valója. Ezért rá kellett jönnöm, hogy a tényleges életfogytiglani börtön inkább ártalmas, mint jó. Csakhogy a kiengedett, minden korlátot figyelmen kívül hagyó emberek szabadon engedése a társadalomra nézve hatalmas veszélyt jelent… Continue reading

A győztes mindent visz! (?)

eurovizió2014Nem szeretem a celeb-gyártó kereskedelmi csatornákat. Sport csatornák sokaságát, közszolgálatit, Dunát, Hír tv-t és Echó-t nézünk általában. Így nem képben a hasonló vetélkedők, és show műsorok kínálatában.Most mégis minden elődöntőt, döntőt végig néztünk, mivel hazánk is képviselte magát a Eurovíziós dalfesztiválon.  Bár ne tettem volna. Elmondhatom, nem tetszett, csalódott vagyok, nem kicsit, nagyon. Nem a dallam, az előadó képessége volt a tét, hanem a szöveg, és maga a téma. Minél liberálisabb, annál esélyesebb… Ennek bizonyítéka a félig férfi, félig nő egyed, szakállal, bajusszal, és vastagon rúzsozott szájjal. A gusztustalan osztrák szörnyedelem.

Megfogadtam, túllépek rajta, nem foglalkozok vele, lelki egyensúlyom megtartása érdekében. Aztán még is. Nem lehet rajta túllépni, mert sunyin így támad a liberalizmus erőszakos terjesztése. Nem érdekel senki nemisége, szeretkezési szokásai, az a hálószobára tartozik. Igen ám, csak hogy ők a rendellenességeiket nem ott akarják meg-, és kiélni, hanem példaképet állítania fiataloknak, kíváncsiságaikat felkorbácsolni, bevezetni őket a másság rejtelmeibe… Continue reading

Egy érvénytelen eskütétel – avagy: Gyurcsányék eljátszották a képviselőségüket (NIF kiegészítéssel)

Oláh Lajos, Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes: hamis, tehát  érvénytelen esküt tettek az Országgyűlés keddi alakuló ülésén

Oláh Lajos, Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes: hamis, tehát
érvénytelen esküt tettek az Országgyűlés keddi alakuló ülésén

Gyurcsány olyan, mint Madách Lucifere – LuciFeri sem adhat mást, „csak mi lényege”: nem tud mást, mint hazudni – írtam nemrég e portálon, azt gondolván, hogy ez az ember már semmilyen hazugságával, csalásával, trükkjével nem tud meglepetést, pláne megdöbbenést okozni. Őszintén bevallom: tévedtem. Mert amit ő és három (A)DK-s /(Anti)demokratikus Koalíció/ társa kedden, az új Országgyűlés alakuló ülésén tett, az példátlan a magyar parlamentarizmus történetében.

Ugyanis meghazudtolták, elcsalták a képviselői eskü szövegét. Egész pontosan a következő szöveggel „egészítették ki”: „Fogadom, hogy mindent megteszek a Köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új Alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak.”

Ezúttal tekintsünk el a két plusz mondat tartalomelemzésétől, bár az is megérne egy misét. Miért és hogyan is kellene „újból” megalapítani az 1946-ban már megalapított és 1989-ben helyreállított, azóta is létező köztársaságot? Ez nyilvánvalóan értelmetlen. A másik: miért is kellene új alkotmányt adni Magyarországnak, amikor annak egyrészt van egy több mint ezeréves történeti alkotmánya, másrészt egy három évvel ezelőtt elfogadott alaptörvénye? Ez nyilvánvalóan fölösleges… Continue reading

Éljen március tizenöt?

kokardaNa, uccu, nosztalgiázzunk egy kicsit arról a pár hónap szabadságról,…

Mert, hogy ma nem vagyunk szabadok, az biztos! Annyira rabszolgák vagyunk, mint még soha,… A nyüves globalista maffiózók és pénzoligarchák teljes rabszolgái,… Kiszolgáltatottak, kifosztottak, megalázottak,…

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Magyarország ma meglátásom szerint történelmének legmélyebb pontján van,…. ráadásul szellemileg, erkölcsileg és öntudatában is megtiportan!

Amíg a magyar nép nem rendezi Istennel a kapcsolatát, és erkölcsileg, szellemileg és öntudatában nem áll helyre, NEM LESZ FELEMELKEDÉSE!… Continue reading

Aki a magyar nép kollektív bűnösségét ismételgeti, egyben azt mondja, hogy rákosi terrorrendszere zsarnokibb volt Szálasiénál

Lovas IstvánRemélem, ezt a jegyzetet ugyanolyan higgadtsággal olvassák, mint ahogyan írtam.

Mielőtt tovább mennék, le kívánom szögezni: igyekeztem magam a szakma legjobb kívánalmaihoz tartani.

Az egyik ilyen kívánalom a távolságtartó, logikus gondolatmenet. A másik az egyenlő mérce. Abban is, hogy ha – például – a hazai balliberális hangadók azt követelik, mindenkit úgy azonosítsanak, ahogyan azt saját maga teszi, ennek a mércének is egyformán kell vonatkoznia mindenkire és nem úgy, mint az ő esetükben, akik minden saját maguk alkotta szabály alól is azonnal kibújnak, mihelyst az nekik kellemetlen.

Elfogadva tehát az önazonosítás szentségének liberális követelményét, itt a “nemzeti szocialista” terminológiát használom a “náci” kifejezés helyett, amelyet a német nemzeti szocialisták balliberális berlini ellenfelei kezdtek használni 1924 táján Berlinben. Gúnynévként. A megvető gúny onnan származik, hogy a német Ignatz (Ignác) nevet az akkori balliberális értelmiség a taplóféle emberekre használta gúnyolódva, és “becézték” őket “Náci”-nak. Az e gúnynévvel illetett párt hivatalos neve Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt volt. Az, hogy ez némileg rímel a Magyar Szocialista Munkáspártra, amely Mesterházy Attila pártelnök MSZP-jének jogelődje, nem az én hibám. Continue reading

Magyarország az ígéretek földje lett

Hegedus PeterEz most Magyarország. A választási kampánnyal egy időben szép kis hazánk az Ígéret, pontosabban az Ígéretek földje lett. Ígéretözön zúdul most minden potenciális választópolgárra, az éppen 18 évestől a 99 évesig.

A célkeresztben elsősorban a nyugdíjasok vannak, s egyszerű ennek a magyarázata, – ők vannak a legtöbben. Aki, illetve amelyik párt a nyugdíjasok bizalmát megnyeri, minden mástól függetlenül győzhet. Ez az a korosztály, amely egymaga eldönthet egy választást.

Nézzük egy kicsit mélyebben, kikről is van szó?

Magyarországon a nyugdíjasok száma pár ezer híján eléri a három milliót. Érdekesség, hogy a lakosság arányához képest Pest megyében vannak a legkevesebben, s aránylag kisebb a számuk Fejér, Győr-Moson-Sopron, illetve Hajdú-Bihar megyében. A legtöbb nyugdíjas Békés megyében és Tolna megyében található. Continue reading

Az a bizonyos „zöld dolog”

zőld dologNemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy „az én időmben nem volt még ez a „zöld” dolog.

A hölgy azt válaszolta, hogy „azért van ma ezzel problémánk, mert az Önök generációja nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének”.

Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a „zöld” dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem… Continue reading

Én lenni vörös diplomat – avagy Szegfűmintás parasztvakítás, rosszemlékű termékforgalmazói meeting 2.0 módjára

Mesterházy AttilaNehéz szavakat találni, Hölgyeim és Uraim. A parlamenti politikusok, mi több, pártelnökök közül, nagy nyilvánosság előtt, évértékelőjén először Vona Gábor merte kimondani: Attila unokái vagyunk. Válaszul a politikai lövészárok túloldaláról, pénzt, paripát, fegyvert (no és persze a magyar választópolgárt sem) kímélve, következett a tavaly egyszer már előadott, és akkor sem túl nagy sikert aratott, a legrosszabb emlékű, ócska amerikai termékforgalmazói meetingekre hajazó parasztvakítás soron következő, ezúttal a választásokra felturbózott folytatása. A Hír Tv pásztázó kamerájának köszönhetően megtudhattuk (nagy képzelőerő nem kellett hozzá), a koreográfus ezúttal is Ron Werber volt.

Természetesen az MSZP fő hallja kendje és miniszterelnök-jelöltje által prezentált évértékelőről (értsd: üsd-vágd a Fideszt és Orbánt ott, ahol éred! című showról) van szó. Ezzel önmagában még az égadta világon semmi baj sem lenne, hiszen ezért vannak ott, ezért fizetik őket, ez a dolguk.

Nem is zavarna ennyire ez az egész, ha nem pont azokat a momentumokat kérnék számon, a narancsos váltópártjukon, amiket ugyanők szintén elkövettek. Kétség nem férhet hozzá, a FIZESS! jóval nagyobb volumenben, jóval nyíltabban és gátlástalanabbul teszi mindazt, amit tesz, s amit tettek annak idején a szocialisták is, no de hát az már mégis csak nevetséges, hogy a Nap-keltét gründoló, bizonyos lapokat pártalapítványi szinten segélyező és támogató politikai ellenlábas nehezményezi a köztévé Fidesz által történő parancsuralmi megszállását. Meg a saját jogon közpénzekből kistafírungozott saját klientúra kiépítését! Ja, hogy rajtuk kívül mindenki mást beledöngölnek a betonba? Tetszettek volna idejében észbe kapni! Continue reading

Dózsa-év (Kubínyi Tamás jegyzete)

Adjon a Jóisten áldott 2014. Új Esztendőt!

Kubínyi TamásMielőtt idegen népek, netán éppen a gyarmatosítók ünnepléséhez fognánk nézzünk szét saját házunk táján. Nincs elég évforduló, amiről feltétlenül meg kell emlékeznünk? Itt van mindjárt az első világháború. A Keleti-, Nyugati-, Ferencvárosi-, Józsefvárosi és sok más pályaudvarról millió számra vitték a frontra nagyapáinkat, dédapáinkat, ükapáinkat, szépapáinkat. Miért kellene nekünk más népcsoportok háborús veszteségeit sajátunkként gyászolnunk, ha még atyáinkat sem temethettük el tisztességgel?

Szophoklész szkíta gyökerű drámája, az Antigoné ma időszerűbb, mint valaha. Egy marék földért gyaláznak bennünket, amit a halottra szórnánk az Örök Békesség nevében. Mert azt akarják, hogy kizárólag az ő halottjaikat gyászoljuk. Pedig Kreónnak megmondta Antigoné: „Parancsaidban nagy király, nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem istenek öröktől fogva létező törvényeinek áthágására kényszerít.” És most ugyanezt mondjuk Kreónnak, amikor saját halottainkat gyászoljuk: Ha nem engedelmeskedünk az Isteni Parancsnak, mind elveszünk, mert írva vagyon: ha egy ország önmagával meghasonlik, az az ország nem állhat fenn. Ettől fogva mind nemzetvesztő, aki mást akar. A világháborúk magyar hőseinek milliói, vagy akár Doberdó százezernél több magyar fiút és apát rejtő temetői elfoglalták már méltó helyüket a magyar köztudatban? Nem kellene esetleg valamely bezárásra ítélt pályaudvart a magyar hősök és áldozatok emlékének szentelnünk? Continue reading

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 6,052 követőhöz

%d honlapszerkesztő ezt szereti: